Megoldásorientált munkamód

Fontos ugyan, hogy ismereteket szerzünk például egy depresszioról, vagy kötődési problémáról, beleértve, hogy milyen gyerekkori élményeink vagy aktuális történések vezettek a mostani helyzetünkhöz (hajlamosító és kiváltó tényezők), de a változás onnan ered, ha a problémát a jelenben fenntartó tényezők változnak meg: társas viszonyaink és viszonyulási mintáink, viselkedésünk, életkörülményeink, benső beállítódásaink és gondolati mintáink.

Integratív megközelítés

Pszichoterápiás tanulmányaim során többféle módszertant és technikát sajátítottam el. Ide tartozik a standard Kognitív- és viselkedésterápia, a Metakognitív terápia, a Sémafókuszú terápia, az integratív módszerek (Hipnózis, NLP) és KIP (Katatím Imaginatív Pszichoterápia) palettája. Ezek közül a kliens nehézségeihez illesztve kereshetjük meg azt a megközelítést, ami a legcélravezetőbbnek tűnik, és / vagy legtesthezállóbbnak érzi.

Kliensközpontú terápiás kapcsolat

Ismert szakirodalmi adat, hogy a terápiás hatásnak kb. harminc százaléka arra vezethető vissza, hogy a szakemberrel a kliens megértve érzi magát, megnyílhat, empatikus visszajelzésben részesül.

Az utóbbi évtizedekben viszont a CBT világában is egyre többen hangsúlyozzák azt, mennyire fontos a kliens érzéseinek elfogadása, validálása, visszatükrözése. Az én gondolkodásomra nagy hatással volt Robert Leahy és az általa kidolgozott Érzelmi Séma Terápia, és egyes elemeit a saját praxisomban is használom.  A KIP és a Sémafőkuszú terápia, szintén direkten foglalkoznak az érzelmi állapotokkal.